A legenda szerint: Régen egy fiatal pár sétált egy folyóparton.
A lány észrevette a parton a gyönyörű kék virágokat, és nagyon megtetszettek neki.
A fiú, hogy örömet szerezzen neki, lehajolt és leszedett egy csokorral.
De a folyó partja csúszós volt.
Amikor a fiú vissza akart menni a lányhoz, megcsúszott és a vízbe esett.
A sodrás elragadta. ...

Szép nyári nap volt. A cipész műhelye előtt ült és szorgalmasan dolgozott egy pár agyonhasznált papucson. Feje fölött kalitka lógott, benne vidáman ugrált egy szarka. Mintha éppen a gazdájával beszélgetett

Ráncos kezeivel hiába matatott a keményített ágyneműk között, üres volt a doboz helye. Nem értette, nem is olyan régen, féltve őrzött kincsét oda rejtette. Fülében felerősödött a suhogás, mely mostanában egyre hangosabb, azt mondják keringés elégtelenség, ilyen korban gyakori tünet. Mit tegyen, szólni nem mer, ha mégis máshova tette, leleplezi...

A vonat minden fülkéjében többen is ültek. A lány csak egyedül. A fiú benyitott és megkérdezte:

Isten két dobozt adott nekem, és azt mondta:

Milliónyi rózsa ontotta nap, mint nap illatát, élte mindennapos életét. A zsenge rügyekből egyszer, egyszerre pattant ki két egyformám harmatos rózsabimbó. Külsőre teljesen egyformák voltak ugyan, ám mindketten mást gondoltak rövidke életükről.
Az egyik így gondolkozott: "˝Gyönyörű ez a reggel, amint a nap kisüt, széttárom szirmaimat, hogy aki csak...

Egy csendes, októberi délután volt, amikor Anna először találkozott Áronnal. Az erdő, ahol mindketten egy kis sétát tettek, arany és vörös színekben pompázott, a levelek halk suhogással hullottak a földre. Anna gyakran járt ide, hogy elmerüljön a természet nyugalmában, de aznap valami más volt a levegőben. Ahogy lassan lépdelt a sárga levelek...

Az elveszett és megtalált boldogság

— Jaj, drága néném… milyen csodálatos illat…

A nap már akkor bal lábbal indult, amikor az ébresztőóra nem szólalt meg.