Egy szép nyári reggelen Amelia lassan ébredezett otthonában, amely nem volt más, mint egy elegánsan berendezett, csodálatos kalitka. Az aprólékosan kidolgozott részletek és a kellemes környezet mind az ő kényelmét szolgálták. A kalitka biztonságot nyújtott neki, mégis fogságban tartotta, hiszen zárva volt. Amelia soha nem hagyta el, vagy talán...
A hóval lepett faluban élt egy öregasszony, akit mindenki Ana nagymama néven ismert. A háza régi volt, de mindig barátságos. A hideg esténként a falu gyerekei a tűzhelyek köré gyűltek össze, hogy történeteket hallgassanak.
Egy kis faluban, a hegyek között, élt egy egyszerű ember, akit Jánosnak hívtak. János szorgalmasan dolgozott a földjén, volt egy takaros háza, egy kis kertje, és egy szerető családja. Mégis, ahogy teltek az évek, egyre többször sóhajtozott magában: "Miért nem lehet nekem több? Több föld, nagyobb ház, és miért nem lehetek gazdagabb?"
Még egyszer megnézte a borítékot, majd visszatette az előszoba fordulójánál lévő tükör elé, jól láthatóan.
– Levegőnek nézel engem. – mondta egy este a lány szomorúan. A kanapén ült, felhúzva a térdeit, apró volt és törékeny, mint egy madár.
A férfi abba hagyta a gépelést, és percek teltek így el. Olyan mély volt a csönd, hogy elveszett benne az utcazaj.
A férfi hangja megcsuklott kicsit, mikor lassan beszélni kezdett:
– Igen, igazad...
Egyszer régen, egy kis faluban élt egy lány, aki mindig hitt az emberekben, de az élet sok csalódást hozott számára.
Barátai elárulták, és a világ kegyetlennek tűnt.
Egy nap, amikor úgy érezte, hogy mindenkiben csalódott és a remény már majdnem elillant belőle, találkozott egy különleges madárral.
A kékmadár szárnyai ragyogtak, mint a tiszta ég, és...
Elgondolkodtató történetet láthatunk a videóban. Egy szegénységben élő fiú akinek a lábujjai kikandikálnak a szakadt, viselt cipőjéből, meglát egy padon ülő jól öltözött gyereket akivel szívesen cserélne, és lenne a helyében.
A folytatás megdöbbentő ...
Béla mindig is úgy érezte, hogy nem fér bele a világba. A többiek könnyedén kötöttek barátságokat, ő viszont inkább a sarkokban kuporgott, félve, hogy kínos lesz a jelenléte. Úgy gondolta, semmi különleges nincs benne, amiért bárki is kedvelhetné.
Egy kis faluban, a hegyek között élt Zsófi, a kedves virágárus. Minden nap kora reggel kiment a kertjébe, hogy friss virágokat gyűjtsön a kosarába. Zsófi virágai gyönyörűek voltak, illatosak és színesek, örömet vittek minden házba. A falusiak szerették Zsófit, és boldogan vásároltak tőle csokrokat ünnepekre, esküvőkre, vagy csak úgy, hogy feldobják...
Egy fiatal lány, Anna, arról álmodozott, hogy zenész lesz. Nap mint nap a zongoráján játszott, és a szívében égett a vágy, hogy egyszer a nagy színpadokon állhasson.